Felhajtjak a vasarlot es utana felhajtanak egy ceget amely a legmagasabb reszesedest fogja nekik fizetni. Ez a ceg vagy az o alkalmazojuk vagy nem.

Vagy, legjobbak, atmennek brokerbe, es kikozvetitik a munkat egy alvallalkozonak.

Jutalekos dolgozok soha nem fogjak a ceg erdekeit kepviselni, mivel tudjak, hogy a ceg nem kepviseli az o erdekeit.

Ezenkivul a vasarlok tobbsege, joggal, nem bizik a jutalekos ertekesitokben.

Ezert valt az autovasarlas a vasarlok egyik legrettegettebb remalmava.

Ha jutalekkal kell zsarolni egy munkatarsat, hogy dolgozzon, akkor ott sokkal komolyabb gondok vannak cegvezetoi szinten.

A jutalek arra is “jo”, hogy elszigetelje az ertekesitoket a ceg tobbi reszetol.

Mi a jutalek tenyleg?

Amikor a ceg elvarja, hogy az ertekesito befektesse es kockaztassa a sajat idejet, penzet es energiajat, hogy gazdagga tegye a ceget amelynek semmi penzugyi erdeke nincs a jatekban.

Az ertekesito mindezert kap par morzsat, es ceg felemeli a nagy penzt. Valami ebben budos.

A ceg hoszutavu sikert akar epiteni a piacon, de a rovidtavu teljesitmenyt jutalmazza. Ezert van az, hogy sok ertekesito letolja a gatyajat, csak hogy nyelbe usse az uzletet. A netto hszaon nem szamit csak a brutto bevetel.

Es ebbol lesz a nagy bevetel es a kis haszon, de ez mar az ertekesitot, joggal, nem erdekli. O a sajat pecsenyejet suti nem a ceget. Ha a ceg meghal, akkor hosunk tovabball.

Az angolul tudo olvasoknak szeretnem ajanlani Dan Pink “Drive” c. konyvet ebben a temaban.