A bélyegző, ami megkímél a bosszúságoktól

Nincs kategorizálva Várom véleményét! »

Egyik kedves barátom pont ma lép át életének harmincas éveiből a negyvenesekbe.  A születésnapjára óriási “bulit” rendezett a saját blogján (Bélyegző Expressz).

Mivel már többször beszéltünk arról, hogy milyen hasznos is lehet egy bélyegző a vállalkozások életében azon túl, hogy nem kell állandóan a cég nevét, címét, adó- és bankszámlaszámát mindig kézzel leírni, így én most a saját szemszögemből nézve írom le a bélyegző egyik felhasználási módját.

Több nagyobb cégnél tapasztaltam már azt – de akár egy fős cégnél is előfordulhat – hogy az egyes felelősök ujjal mutogatnak a másikra, hogy engedélyezett egy-egy kifizetést, elutalta a számla összegét anélkül, hogy a másiknak szólt volna.     Persze az is sokszor előfordul, hogy a beérkező számlákról hetek múlva már senki nem tudja, mire is ment el a pénz, melyik projektre, üzletre vonatkozott.   S ha ezeket utólag nem tudja sem a vezető sem az adminisztrátor beazonosítani, bizony könnyen lehet, hogy egyik – másik  projekten “jogtalan” eredmény, vagy nem várt veszteség keletkezik.

Ezért a cégek folyamatainak áttekintésekor a legtöbb esetben egy olyan stempli beszerzését szoktam javasolni, amit a beérkező számlákra nyomva folyamatosan ellenőrizhető és később is visszakereshető ki mikor mit hagyott jóvá, és mi történt a költségekkel.  Ezzel a módszerrel egyébként a könyvelő munkáját is megkönnyítik, hiszen ha ezt értelemszerűen kitöltik, ő is könnyebben be tudja majd azonosítani a költségeket.

De nézzük, miket is érdemes a beérkező számlákon feltüntetni:

- sorszám
(később ennek alapján lehet akár egy Excelben is vezetni, hogy könnyebben visszakereshető legyen – természetesen ehhez ilyen sorrendben kell lefűzni az iratokat)
- beérkezés ideje
- milyen fajta költséget tartalmaz a számla (ha az nem derül ki a számla tételeiből)
- melyik üzletágra/projektre/termékre vonatkozik (külön kategóriaként érdemes kezelni a tárgyi eszköz beszerzéseket)
- ha van a szerződéseknek nyilvántartása, akkor a szerződés száma, amire a költség vonatkozik
- a termék/szolgáltatás megrendelőjének aláírása – amely igazolja annak átvételét és a kifizethetőséget
- a kifizetés helyének megjelölése (bank/pénztár)
- a kifizetés ideje – kifizető aláírása

(A könyvelő munkáját megkönnyíthetjük még a következőkkel
- könyvelés dátuma
- Főkönyvi számlaszámok Tartozik / Követel számla és összeg)

Egy általános cégben így képzelem a bélyegző lenyomatot – persze mindenki a saját igényei szerint bővítheti, szűkítheti.

Bélyegző üres
És ilyen lehet kitöltve:

Bélyegző kitöltve

Több cégnél tapasztaltam már, hogy a bélyegző és az adatok következetes kitöltésének bevezetésével rendeződtek a költségek körüli korábbi viták, és néha még a költségek is csökkentek, hiszen nem lehetett már “csak úgy” mindent elszámolni.

Ön használ a cégében hasonló módszert?  Mondja el, Önnél milyen rendszer vált be!

Mezőné Implom Eszter
kontroller

Év végi teendők, hogy a következő éve erdményeit átlássa

Nincs kategorizálva Várom véleményét! »

Közeleg az év vége.  Ha még nem tette meg, érdemes átgondolni a terveit, leírni, miből mennyit bevételt vár a jövő évben, űtgondolni a várható költségeket, a küszöbön álló beruházásokat.

Hogyan kezdjen hozzá?

Először is nézze át miből hogyan alakultak a bevételi ebben az éveben.  Beszélje át értékesítőivel – ha vannak -, mikor miért változott a bevétel.  A következő évi tervezéskor is kalkulálja a rendszeres szezonalitásokat, térvezze meg a várható “készlet-kisöprő” akciók idejét. 

Ha több féle termékcsoportot értékesít, termel, vagy több tipusú szolgáltatással foglalkozik, nézzék át azt is az előző évre vonatkozóan, hogy melyikből mekkora bevétele származott a cégnek, hogyan oszlott meg az értékesítés az egyes termékcsoportok között.

A fenti tényadatok és a várható piaci változásokra alapozva már meg fogja tudni tervezni a bevételeket a következő évre.

A bevételekhez kapcsolódó közvetlen költségek tervezésekor vegye figyelembe az egyes termék-, vagy szolgáltatáscsoportokon elérhető átlagos fedezetet, de ha valamelyik időszakra nagyobb akciókat tervez, legyen tekintettel arra is, hogy a megnövekedő árbevétel azonos beszerzési költségek mellett alacsonyabb fedezeti arányt fog eredményezni.

A tervezett értékesítés és a kapcslódó közvetlen költségek megtervezése után már azt is láthatja, mekkora lesz a várható fedezet volumene és látni fogja azt is, hogy mekkora összeg áll rendelkezésére a közvetett költségekre, valamint az elvárt nyereségre.

A közvetetett költségek tervezésekor ismét érdemes áttekinteni az idei költségek alakulását.  Minden hónapban vegye számba az energiát, a kommunikáció, a marketing költséget, a különféle fenntartási ráfordításokat, a bérek, a bérleti díjak költségeit.  Ha az idei évet tekinti át, látni fogja, hogy milyen más költségek merülnek még fel a az Ön cégében.

Amennyiben folyamatosan változó hitelekkel dolgoznak, érdemes a hitelek folyamatos mennyiségét megtervezni, s ehhez kapcsolódóan kalkulálni a fizetendő kamatokat, költségeket. 

S végül a tervezett nyereséghez kapcsolódó adókat se felejtse az éves tervbe bekalkulálni.

Természetesen a tervezett adatok nincsenek kőbe vésve, így ha valami kimaradt belőle, s fény derül rá az éve első hónapjaiban, érdemes a kimaradt költséget az égész évre bekalkulálni a következő időszakra is.

Mezőné Implom Eszter
kontroller

Hogyan (ne) motiválja értékesítőit?

Nincs kategorizálva 1 hozzászólás »

A minap találkoztam egy kereskedő cég vezetőjével.  Kétségbeesve mesélte, hogy megfogadva valaki tanácsát és a kereskedőit pusztán az általuk hozott árbevétel alapján kezdte el motiválni néhány hónapja, s valamiért nem működik a rendszer.

Az első hónapokban boldog volt, mert az árbevételei csúcsokat döngettek, jöttek a megrendelések, mentek a számlák.  A cég kereskedői is boldogok voltak, hiszen a fizetésük jelentősen megnövekedett a jutalmazási rendszer bevezetésével.

Azonban néhány hónap után kezdett kicsúszni a vezető kezéből az irányítás.  Valahogy kevésbé jöttek a kibocsátott számlák után a bevételek, és az eredmények még a korábbi – kisebb forgalommal elért – szintet sem közelítették meg.

Ön szerint mi lehetett a probléma?

Míg az első időszakban a kereskedők a megszokott vevőkhöz, a megszokott árakkal és árrésekkel mentek lelkesen értékesíteni, a későbbi hetekben már nem a cégnek termelt profitot és vevők minőségét, mindössze a bevételt kezdték számolgatni, hiszen kizárólag abban voltak érdekeltek.   Még arra sem vették a fáradságot, hogy minimális nyereséget érjenek el.

Elszaporodtak a “kétes” vásárlók, akik hosszú fizetési határidővel, nagy mennyiségű árut vásároltak, azonban jóval határidő után fizettek (vagy még akkor sem).

Az átlagos értékesítési árrés a felére esett vissza ráadásul a megnövekedett forgalom arányában kellett a kereskedők jutalékát kifizetni minden hónap végén. Olvassa tovább » ‘Hogyan (ne) motiválja értékesítőit?’ » cikket!

Okok, amiket Ön felhoz a kontrolling rendszer ellen – vajon megfelelőek ezek az indokok?

Nincs kategorizálva 2 hozzászólás »

Sokszor, sok féle indokot hoz fel egy-egy vezető a kontrolling rendszerrel, vagy egyáltalán a cég működésének mérésével szemben. Lássuk mik is a tipikus okok:

1. Nincs elég ideje – igaz, hogy a rendszer kialakítása meglehetősen időigényes, azonban hosszú távon nem csupán időt takaríthat meg a használatával, de döntésit alátámasztva nyugodtabban alszik majd.  A rendszer működtetéséhez nem Önnek kell az adatokat folyamatosan rögzítenie, csak az összesített adatok információ-tartalmát élvezheti a mindennapi munkája során.

2. Nincs rá pénze – ha még semmilyen rendszere sincsen, tökéletesen megfelel egy Excel tábla is. Olvassa tovább » ‘Okok, amiket Ön felhoz a kontrolling rendszer ellen – vajon megfelelőek ezek az indokok?’ » cikket!

Miért ne szüntesse meg a látszólag veszteséges tevékenységét?

Nincs kategorizálva 1 hozzászólás »

Most biztosan azt gondolja, hogy rosszul olvas… pedig néha a látszólag veszteséges tevékenységek tartják életben a céget.  Máris mutatok egy  példát erre.

Egy cég összesített árbevétel és költségadatai két értékesítési csoportra:

  “A” tevékenység “B” tevékenység Összesen
Árbevétel 10.000.000 20.000.000 30.000.000
Közvetlen költség 7.000.000 17.000.000 24.000.000
Árrés 3.000.000
3.000.000
6.000.000
Árrés %
30 % 15 %
20 %
       
Közvetett költség * 1.600.000 3.200.000 4.800.000
Eredmény 1.400.000 - 200.000 1.200.000
Eredmény % 14 % - 1 % 4 %

* A közvetett költségeket az árbevétel arányában osztják szét a tevékenységek között.

A táblázat adatait nézve gondolhatja azt, hogy a veszteséges “B” tevékenységet meg kellene szüntetni. De lássuk, mi történik akkor, ha a “B” tevékenységet abbahagyja a vállalkozás:

Olvassa tovább » ‘Miért ne szüntesse meg a látszólag veszteséges tevékenységét?’ » cikket!

Iratok, dokumentációk – miért fontos a következetes rendszer

Nincs kategorizálva 2 hozzászólás »

Keresgélt már az iratkupacok között fejvesztetten, mert nem tudta, melyik halom egyik darabja lehet az a dokumentum, amit épp nagyon sürgősen elő kellett volna varázsolnia?  Ha igen, akkor ez a bejegyzés most Önnek szól.

De kezdjük először is a kifogásokkal.

Ha azt mondom, hogy a számlákat, iratokat lefűzve, iktatva és sorszámozva kell tárolnia, akkor biztos vagyok abban, hogy az első reakciója az lesz, hogy nincs erre ideje.   Pedig higgye el, sokkal egyszerűbb naponta 5 percet erre szánni, mint órákon át keresni egy iratot hetente többször is.

Ha azt mondom, hogy minden érkező számlát iktasson be (adjon neki érkezési sorszámot, dátumot és jegyezze fel az adatait egy táblázatba) akkor megint csak azt a választ sejtem, hogy Önnek erre sincs ideje.   Azonban ezzel a rendszerrel megint csak a keresést könnyíti meg.  Ha a számlákat szépen sorban a szállítók nevével együtt feltüntetve tartja nyilván, akkor pillanatok alatt visszakeresheti, hogy hová is fűzte le az adott iratot.   Megint csak nem időt dob ki az ablakon, hanem időt takarít meg magának.

Ha azt mondom, hogy ültesse oda a titkárnőjét, irodavezetőjét a scannerhez és minden egyes iratot tároljon elektronikusan is, lehetőleg egy olyan felületen, ahol bármikor elérheti azokat, akkor biztos megint az időt hozza fel a kifogások közé de lehet, hogy a scanner árát is latba veti anank érdekében, hogy ezt ne kelljen csinálnia.  De ha egyszer egy tárgyaláson bizonyítania kell valamit a partnerének és elegánsan egy internet-csatlakozással elővarázsolja  a képernyőjére a kérdéses dokumentumot nem néhány tízezer Forintot hanem akár több millót is nyerhet vele.  Ráadásul a partnere  szemében egy precíz, következetes vezetőként tűnik fel, ami az erkölcsi értékét tekintve nem elhanyagolható előny.

Szóval a dokumentálás és rendezett irattárolás is nagyon fontos része a vállalkozásának, ráadásul így nem kell az elkallódott számlákkal foglalkoznia, gombnyomásra láthatja mikor mit kell fizetnie, és akkor sem okoz problémát egy számla még egyszeri felülvizsgálta, ha az épp a könyvelőnél van fizikailag.

S hogy milyen javaslataim vannak arra nézve, hogy hogyan is tartson rendet és dokumentálja  a folyamatait következetesen, íme néhány dolog, aminek a rendszeres betartásával egy működő rendszert alakíthat ki:

Olvassa tovább » ‘Iratok, dokumentációk – miért fontos a következetes rendszer’ » cikket!

Mire jó a válság?

Nincs kategorizálva Várom véleményét! »

Az elmúlt hónapokban minden médiából hallottunk a válságról, gondolom Ön is találkozott nagyon sok vállalkozóval és a beszélgetéseik során nagy valószínűséggel a gazdasági válság is szóba került.

A válságot rendszerint negatív jelzővel illetik, azonban vannak – azaz lehetnek – nagyon pozitív hatásai is.  Mire gondolok?

Míg a válságot megelőző időszakban eszébe sem jutott elemezni az egyes tevékenységeit, most tekintse át a különféle üzleteit és nézze meg, melyik mekkora jövedelmet termel adott időszak alatt.   Lehet, hogy a versenytárai továbbra is a kelleténél több lábon állva az összes eddigi szolgáltatásaikat, termékeiket kínálják a szűkülő piacon.  Legyen Ön az, aki a legjövedelmezőbb szolgáltatását, termékeket fejleszti, reklámozza, míg a kevésbé jövedelmező tevékenységekkel nem, vagy csak a feltétlenül szükséges mértékben foglalkozik.

Mi lesz ennek az eredménye? Ha csak a jól profitáló termékeiről tájékoztatja folyamatosan a piacát, azt Önnél fogják megvásárolni, s akár kevesebb árbevétellel érhet el ugyanakkora, vagy nagyobb profitot, mint eddig.

Gondolkozzon el azon, hogy az Ön cége vajon az árbevételét, vagy a nyereségét akarja-e növelni.  Ez a két fogalom ugyanis az esetek többségében nem feltétlenül változik egyenes arányosan.

Összehasonlítás képen íme egy példa: Olvassa tovább » ‘Mire jó a válság?’ » cikket!

Márciusi aktualitások – elhatárolások – mikor, miért, hogyan?

Nincs kategorizálva Várom véleményét! »

Miben egyezik meg március a szeptemberrel?
Mi a közös a májusban és a decemberben?
Hogyan kapcsolódik egymáshoz a január, az április, a július és az október?

.

Nem egy találós kérdéseket felvonultató oldalhoz érkezett, azonban így március elején az első kérdésre a postaládájában találja majd a választ, így a kérdés ebben a hónapban szinte minden vállalkozó életében aktuálissá válik.

Mit is hoz a postás március elején? Emlékszik rá?  Ugyanazt amit szeptemberben is.  A helyi építmény és gépjárműkre kivetett adókról szóló értesítéseket.  Ha saját irodában, üzemben, telephelyen dolgozik, akkor azért kap ilyen értesítőt, ha cégautóval rendelkezik, akkor pedig azért.

Valószínűleg ezek a fizetendő adók nem jelentenek óriási terhet a cége számára, de lehetnek olyan tevékenységet folytató cégek is, akiknél bizony ez az összeg nem jelentéktelen.  Egy több áruszállító járművel rendelkező vállalkozó bizony remegő kézzel bontja a helyi önkormányzat által küldött borítékot.

Ebben a cikkben azokról a jelentősebb költségekről, ráfordításokról lesz szó, amelyek egy nagyobb összegben jelentkeznek, azonban nem csupán egyetlen időszakot, vagy tevékenységet érintenek.

Az egyszerűség kedvéért maradjuk a már említett fuvarozó vállalkozónál, aki március elején remegő kézzel nyitja ki a határozat borítékját.  Olvassa tovább » ‘Márciusi aktualitások – elhatárolások – mikor, miért, hogyan?’ » cikket!

Miért nincs egységes megoldás a kontrolling rendszerre

Nincs kategorizálva 2 hozzászólás »

… avagy miért nem használja mindenki ugyanazt az autót?

.

Jó néhány évvel ezelőtt, friss diplomával a kezemben, boldog voltam amikor kezembe vettem életem első új autójának, egy Suzuki Swiftnek a slusszkulcsát.   Ma már nem lennék ennyire boldog…

De mire is használtam akkor az autót? Arra, hogy kényelmesen eljussak moziba, kirándulni, s a két szatyornyi hétvégi bevásárlás bőven elfért a csomagtartóban. Nem cipeltem magammal sem létrát, sem szerszámokat, azon egyszerű oknál fogva, hogy a munkám elvégzéshez néhány papíron és a számítógépen kívül csak saját magamra volt szükségem.

Előnyként megemlíteném, hogy viszonylag kevés gyakorlattal rendelkezvén könnyen tudtam parkolni az autóval (egy sokkal nagyobb autó helyére).

Aztán ahogy bővült a háztartásunk, egyre inkább kerültek csomagok a hátsó ülésre is, míg végül nagyobbra cseréltük szeretett kisautónkat.

Aztán családunk bővülésével ismét rádöbbentünk, hogy addig nagynak tartott autónk csomagtartója  bizony megtelik a babakocsi-kiságy párossal….  Folytassam a történetet?

A picike Suzukimból mára egy kombi autó lett, s még mindig vannak vágyaim, amik nem feltétlenül nagyobb, inkább más autókra vonatkoznak.

S hogy mi köze mindennek a kontrollinghoz? Olvassa csak el még egyszer a cikk címét! “Miért nincs egységes megoldás a kontrolling rendszerre?”

Olvassa tovább » ‘Miért nincs egységes megoldás a kontrolling rendszerre’ » cikket!

Költségek az alapanyagoktól a vevő kosaráig – azaz mibe kerül egy termék előállítása

Nincs kategorizálva 1 hozzászólás »

A különféle termelési elszámolásokról, költségekről a hatékonyságról, és még sok más termeléssel összefüggő dologról sokat fogok még írni.  Most általánosan szeretném bemutatni, melyek azok a költségek, amelyekkel számolnia kell, ha gyártásba fog.

Fontos ugyanis tisztában lennie Önnek azzal, hogy a termék amit forgalmaz, milyen költségeket csipeget fel magára a termelés folyamán.
Érdemes azt is tudnia, hogy melyek azok a tételek, amelyek nagy mértékben befolyásolják a készülő termék költségeit.  Most biztosan arra gondol, hogy a legtöbb, amit egy termékre rákölt, az a felhasznált anyagok értéke.   Ebben lehet, hogy igaza van, de az is lehet, hogy téved.

Sok esetben, főleg, ha bérelt, vagy lízingelt gépen folyik a termelés a gépek egy termékre eső költsége nagyban függ a kihasználtságtól, vagy attól, hogy hány esetben kell a gépet újra beállítani az egyes termékekhez.   S máris nem az alapanyagok, hanem a kihasználtság fogja meghatározni a termékek költségeit.  Hiszen a gép bérleti díját akkor is ki kell fizetni, ha azon nem folyt termelés egyáltalán.   De ugyanezt lehet mondani a munkások bérére, vagy az üzem fenntartási költségeire.

Kérdezheti, miért fontos fillérre pontosan megmondani, menyi is a termék előállítása során keletkező költség.  Nem kell fillérre pontosan tudnia, és nem is lehet fillérre pontosan megmondani azt, de egy ártárgyaláson tisztában kell lennie azzal, hogy mekkora volumen esetében miként alakulnak a költségek, melyek azok a folyamatok a gyártás során, ahol megtakarítást ehet még elérni, és melyek azok, amelyeket már nem lehet tovább csökkenteni.

De lássuk akkor tételesen, miket is kell számba venni, akkor, ha egy termék költségeit pontosan meg szeretnénk állapítani:

Olvassa tovább » ‘Költségek az alapanyagoktól a vevő kosaráig – azaz mibe kerül egy termék előállítása’ » cikket!