Márciusi aktualitások – elhatárolások – mikor, miért, hogyan?

Miben egyezik meg március a szeptemberrel?
Mi a közös a májusban és a decemberben?
Hogyan kapcsolódik egymáshoz a január, az április, a július és az október?

.

Nem egy találós kérdéseket felvonultató oldalhoz érkezett, azonban így március elején az első kérdésre a postaládájában találja majd a választ, így a kérdés ebben a hónapban szinte minden vállalkozó életében aktuálissá válik.

Mit is hoz a postás március elején? Emlékszik rá?  Ugyanazt amit szeptemberben is.  A helyi építmény és gépjárműkre kivetett adókról szóló értesítéseket.  Ha saját irodában, üzemben, telephelyen dolgozik, akkor azért kap ilyen értesítőt, ha cégautóval rendelkezik, akkor pedig azért.

Valószínűleg ezek a fizetendő adók nem jelentenek óriási terhet a cége számára, de lehetnek olyan tevékenységet folytató cégek is, akiknél bizony ez az összeg nem jelentéktelen.  Egy több áruszállító járművel rendelkező vállalkozó bizony remegő kézzel bontja a helyi önkormányzat által küldött borítékot.

Ebben a cikkben azokról a jelentősebb költségekről, ráfordításokról lesz szó, amelyek egy nagyobb összegben jelentkeznek, azonban nem csupán egyetlen időszakot, vagy tevékenységet érintenek.

Az egyszerűség kedvéért maradjuk a már említett fuvarozó vállalkozónál, aki március elején remegő kézzel nyitja ki a határozat borítékját.  Ideális esetben pontosan tudja, mekkora az az összeg, amit az önkormányzat tőle elvár a hónap közepén esedékes határidőig.  Még ideálisabb esetben ezzel a költséggel már számolt az előző két hónapban is, hiszen a levél azt tartalmazza, hogy a kivetett helyi adó az első hat hónapra vonatkozik.

Hogyan lehet mindezzel kalkulálni?  Ha már az előző évben is vezetett kimutatásokat, nézze át, s keresse meg azokat a nagyobb egyszerre jelentkező költségeket, amelyek várhatóan ebben az évben is csökkenti a cég eredményeit, s menjen a dolgok elébe! Minden hónap végén toldja meg a költségeket a várhatóan arra az időszakra jutó tételekkel.  A fenti példából kiindulva a gépjárműadó egy hónapra jutó részével. Így amikor a költség felmerül, nem éri váratlanul, s az időszakok között is arányosan megosztva jelenik meg.

Jellemzően mik ezek a költségek?

– adók, amelyeket nem havonta fizet ki (iparűzési, társasági adó, szakképzési hozzájárulás, gépjármű- és építményadó…)
– előre fizetett éves díjak (autópálya-használat díja, kötelező biztosítás, Casco, folyóiratok, szakkönyv-frissítések, szoftver-használat, …)
– utólag az egész éves szolgáltatásért kapott számlák (könyvvizsgálat, szerviz, vagy karbantartási szolgáltatás)
– nem havonta fizetett kamatok (negyedéves kamatfizetési periódus esetén)

Lehet, hogy nem jut minden eszébe elsőre.  Nem baj.  A lényeg, hogy ha ilyen – jelentősebb – költséggel szembesül, azzal ne csak egy időszakra kalkuláljon, hanem ossza el azt a többi érintett időszakra is.

A költségeket nem csupán az időszakokra, de a teljesített nominális értékekre is fel lehet osztani, s így a termeléssel kapcsolatosan világosabb képet kaphat a cég vezetése.  Ilyen lehet a bizonyos munkaóránként elvégzendő karbantartás költsége.

Nem kell azonban ilyen mélységbe foglalkozni még a legprecízebb vállalkozónak sem azokkal az elhanyagolható tételekkel, amelyen akár önmagukban, akár összességében is jelentéktelenek a cég számára.  Hiszen semmi értelme a 2000 Ft-os éves tagdíjat 12 részre osztani. Tovább tart az adminisztrációja, mint amennyivel pontosabb lesz a kép, amit a 167 Ft/hós költség változásával láthat.

De mindez a módszer alkalmazható a bevételek esetében is.

Időszakok közötti áthúzódó munkálatok esetében érdemes a bevételeket arányosan a költségekhez elszámolni azokban a hónapokban, amikor a költségek felmerülnek.

Ha a már sokszor említett remegő kézzel borítékot bontogató fuvarozó egy három hetes munkát vállal el, amelynek a végeztével állítja ki a számláját március 5-én, a kapcsolódó ledolgozott kilométerek arányában érdemes a bevételeit a két hónap között megosztania, hiszen nagyrészt az előző hónapban jelentkeznek a költségei.  Ha a bevételét nem osztja meg az előző hónapja valószínűleg extra veszteséges, nagy a számlázás hónapja extra nyereséges lesz.  Hiszen a munka nagy részét terhelő bér, üzemanyag és értékcsökkenési költségeit annak felmerülésekor elszámolja.  (A költség és eredmény-felosztásokra a számviteli elszámolásokban kerül sor, és nem szabad, hogy az Áfa hónapokat megváltoztassa.)

S végül a feltett kérdésekre válaszolva:

Március és szeptember:  jellemzően a helyi adók kivetésének és befizetésének a hónapjai (pl. építmény és gépjárműadó)

December és május: az éves elszámolású adók feltöltésének és végső megfizetésének ideje (pl. iparűzési és társasági adó)

Negyedév első hónapjai: többnyire ekkor kapják meg a negyedéves biztosításokról szóló eresítéseket (kötelező gépjármű, Casco, ingatlan biztosítások)

Január és december:  a nagy előre és elszámolások ideje.  Előfizetési díjak, éves díjak egyösszegű fizetési idejei.

Önnek milyen egy összegben jelentkező bevételei és kiadásai vannak?  Számba vette már őket?

.

Mezőné Implom Eszter
kontroller