Számok, amit minden vezetőnek látnia kell(ene) – 2.
2011-03-30
Kereskedelem – Mit érdemes folyamatosan szem előtt tartani?
2013-06-16

Mottó: Az a tény, hogy a kasszában most sok a pénz,
még jelenti azt, hogy a cég nyereséget is termel!

.

Sokszor hallok olyan mondatokat, amitől a hajam is égnek áll, ráadásul nagy buktatót jelenthetnek ezek a szavak.  Lássuk, mik is ezek:

1. tévhit: Van pénz a bankszámlánkon és pénztárban is, biztosan jól mennek a dolgok…

“A pénz nem minden” – szokták volt mondani.  S ez így is van.  Hiába roskadozik a pénzár és a bankszámla pénztől, ha azt már előre elköltötték.
Nézzen körül ilyenkor, mennyi számla lapul a fiókok mélyén kifizetetlenül, mekkora összeget kell néhány nap múlva bér, járulék, adó, kamatok és hiteltörlesztés formájában kifizetnie és mennyi a még várható kiadások és bevételek egyenlege!
Ha még ezek után is úgy látszik, hogy tele a kassza, akkor őszintén gratulálok, az Ön vállalkozása tényleg jól működik.

Soha ne ítélje meg a vállalkozása helyzetét pusztán
a bankszámlára és a pénztárban lévő pénzre nézve.

Sokszor látom azonban hogy a számlán lévő szabadnak látszó pénzösszeg megrészegíti a tulajdonosát és rögvest költekezésbe fog.   Így járt az egyik cégvezető is, aki bankszámlájára tekintve eldöntötte, hogy egy teljes évre való készletet beszerez az egyik termékéből.  Még örült is annak, hogy a gyártótól kap rá 5 % kedvezményt a nagy mennyiség miatt.
A hónap végének közeledtével sem látszott még a baj, s ezért a dolgozóit is megjutalmazta egy-egy ajándékcsomaggal, hiszen ők is sok mindent megtettek a cég érdekében.

A következő hónapban eljöttek a számlák kifizetésének határidői, amire már nem maradt pénze a vállalkozásnak, s mivel nagy összeget fektetett be az egy év alatt értékesített készletbe, így a választékot sem tudta megfelelő szinten tartani.  Több vevője is máshoz fordult az épp nem lévő cikkekért s hamarosan a többi terméket is máshol vásárolták.

A készletek finanszírozására ezért a vállalkozó egy rövid lejáratú készletfinanszírozási hitel felvételére kényszerült, ami jóval többe került, mit a megvásárolt készletre kapott 5% kedvezmény értéke.

Mi ebből a tanulság? Soha ne ítélje meg a vállalkozása helyzetét pusztán a bankszámlára és a pénztárban lévő pénzre nézve.  Mindig gondolja át, milyen várható költségei és bevételei várhatóak, s csak ezek mérlegelése után döntsön a pénz azonnali “befektetéséről”.

.

2. tévhit: A termék ára jóval magasabb, mint a beszerzési értéke, biztos, hogy nyereséges…

Mint az előző pont esetében, itt is igaz, hogy hiába a magas árrés, ha a vállalkozás egyéb költségei még magasba rúgnak. Íme erre is egy példa:

Magas haszonkulcsú terméket értékesítő üzletben a bevétel és az áruk bekerülési költségei között havonta 2 millió Forint nyereség képződik.  Az üzlet vezetője minden hónapban számba veszi az eladott áruk bevételeit és kivonja belőlük az árubeszerzésre fordított összeget.  Azonban a számításait itt abba is hagyja, mígnem egy borús napon a tulajdonos számon nem kéri rajta az üzlet veszteségét.

A veszteség szó az üzletvezetőt váratlanul éri, hiszen ő addig úgy gondolta, nem megrovást, hanem vállon veregetést kap majd az üzlet üzemeltetésért.

Vajon miben tér el a két számítás?  Ön már biztosan tudja, hogy a termékek bekerülési költségeinek levonása után is vannak az üzletnek költségei.

A fenti esetben az történt, hogy az üzletközpont végrehajtotta a rendes éves bérleti díj növelését, így a havonta fizetendő díj 550.000 Ft-ra rúgott, s mellé még 125.000 Ft-nyi rezsi kifizetésére is megkapták a számlát.
A két alkalmazott és az üzletvezető bére együtt 750.000 Ft költséget jelent.
Marketingre (szórólapokra és hirdetésekre) havonta 450.000 Ft-ot költenek és a kiemelt vásárlókkal kapcsolatos telefonhívások díja 75.000 Ft-ra rúgott.
Apró-cseprő dolgokra, karbantartásra is költöttek átlagosan havi 50.000 Ft-nyi összeget.
Az üzletvezető céges autójának a költsége pedig havonta (üzemanyag, karbantartás, adó…) még 100.000 Ft költséget jelent.

A fenti költségek számbavétele után bizony az üzlet 100.000 Ft veszteséget termelt átlagosan minden hónapban. Ráadásul a fenti felsorolás nem teljes, hiszen az csak azokat a költségeket tartalmazza, amik közvetlenül az üzlettel kapcsolatban merültek fel.
Kalkulálni kellene még az öt évente lecserélt teljes üzletberendezés arányos költségeit, a több üzlettel rendelkező tulajdonos adminisztrációs költségit (pl. könyvelés, bérszámfejtés költsége, iparűzési adó…)

A megoldás ilyen esetekben többnyire nem csupán a költségek csökkentésében, hanem az árbevételek növelésében is rejlik.  Nagyobb termékválasztékkal, jobb marketinggel, esetleg meghosszabbított nyitva tartással sokszor jelentősen növelhető egy-egy üzlet bevétele.

Az üzletek vezetőinek sem árt tisztában lenni azzal,
mely költségekre kell az általuk értékesített termékek
árréseinek fedezetet nyújtania…

Természetesen az üzletek vezetőinek sem árt tisztában lenni azzal, mely költségekre kell az általuk értékesített termékek árréseinek fedezetet nyújtania, s mekkora az az elvárt haszon, amelyet a tulajdonos az üzlettel kapcsolatban megfelelőnek tekint.  De ez már a tervezés kérdése.  Hamarosan erről is lesz szól

.

3. tévhit: Nagyobb az árbevétel, mint egy évvel ezelőtt.  Ez csak jót jelenthet!

 

Önmagában az árbevétel növekedése nem jelenti feltétlenül
az eredmények növekedését!

Ez az állítás sokban hasonlít az előzőhöz.  Mint ahogyan a “pénz nem minden”, úgy önmagában az árbevétel növekedése sem jelenti feltétlenül az eredmények növekedését. Nőhet az árbevétel azért is, mert egy akció keretében alacsony haszonkulccsal került több termék, vagy szolgáltatás értékesítésre.

Mivel nem szeretném ismételni önmagam, így itt is csak azt tudom javasolni, mint az előző pontban, hogy az árbevétel növekedésével együtt vizsgálják felül a jelentkező többlet-költségeket, illetve az árbevételhez viszonyítva a többi költség és ráfordítás arányát.

Ha az árbevétel növekedése azonban azért jelentkezett, mert több jelentős vásárló hosszabb fizetési határidőre kapta meg az áruját, nem árt a likviditási terveket is áttekinteni.

.

Hasznosnak találta a cikk információit?  Mondja el a véleményét! Ismertesse meg másokkal Ön is, hogyan vizsgálja a cége eredményességét.

.

Mezőné Implom Eszter
kontroller

Comments are closed.

Kapcsolat