jan 30
Az előző hasonló című bejegyzésemben a vállalkozások eredményességét firtató alap-mutatókat írtam le. Ebben a részben azonban más, – inkább pénzügyi – szemszögből mutatom be, mik is azok a lényeges elemek, amelyek sz Ön vállalkozásának a likviditását befolyásolják.
Hiába ugyanis a hatalmas fedezetet és eredményt hozó üzletág, ha a finanszírozásába belerokkan a cég.
Az alábbi mutatószámok segítségével képet kaphatunk a cég fizetőképességéről.
A likviditást mérő mutatószámoknak vannak általánosan elfogadott értékeik, amelyek a jó működést jelzik, azonban lehetnek olyan iparágak, vagy cégfejlődési fázisok, ahol ezek az értékek akkor is megfelelőek, ha éppen nincsenek az optimálisnak kijelölt sávban.
Három egymástól eltérő, de ugyanazon az alapon nyugvó mutatót mutatok be az alábbiakban, nem abban a sorrendben, amelyen egy átlagos leírásban szerepelni szoktak.
A kisvállalkozások életének egyik legmeghatározóbb pénzügyi mutatója ugyanis véleményem szerint a likviditási gyorsráta.
Olvassa tovább » ‘Számok, amit minden vezetőnek látnia kell(ene) – 2.’ » cikket!
jan 26
A cégek bevétele jórészt a vevőktől származik. Mégis meglepetésként érik a vezetőket – sajnos néha még a kereskedelemért felelős vezetőket is – azok az adatok, mutatók és arányok, amik a vevőkkel kapcsolatosan a saját adatiból némi rendszerezéssel ki lehet mutatni.
S hogy miért fontos tudni, mi történik a vevőkkel?
Egy kereskedelmi tárgyaláson az eladó akkor tudja a megfelelő termék-kínálatot ajánlani a vevőnek, ha tisztában van azzal, miket vásárolt eddig, milyen árakon, milyen kedvezményekkel és tudnia kell azt is, milyen fizetési feltételekkel dolgozik a két partnercég.
Nem elég azonban lehívni a vevőlistából a cég fizetési határidejét tartalmazó adatot, érdemes utánajárni annak is, hogy mennyire tartja be a vevő a fizetési határidőket.
Egy tárgyaláson szintén tisztában kell lennie azzal a kereskedőnek, hogy a partnercég milyen árrést produkál időszakról időszakra, s változik-e a kiszámlázott mennyiség az utóbbi időben. (A csökkenő árbevétel jelezheti valamelyik termék más forrásból történő beszerzését.)
Eddig egy átlagos vevőről írtam. Azonban a cég szempontjából szintén fontos adat, hogy az árbevétel és a fedezet hogyan oszlik meg a vevők között. Az általános tapasztalat azt mutatja hogy a vevők 20%-a hozza az árbevétel 80%-át (Pareto-elv). Tudja Ön melyik vevője hozza a bevétele nagy részét? És ugyanez a 20% termeli meg a fedezet 80%-át is? Érdemes utána néznie!
Olvassa tovább » ‘Ahonnan a pénz jön – A VEVŐK – mit jó tudni róluk’ » cikket!
jan 20
Bár minden cég működésében és elvárásaiban is különbözik egymástól, mégis vannak olyan adatok, mutatószámok, amelyet minden vállalkozás életében használni kellene. Róluk szólok most egy kicsit bővebben.
Az első kérdés, amit többnyire a vállalkozás vezetőjének szegeznek, az a következő:
“Mekkora az Ön cégének az éves árbevétele?”
Azonban sokszor esnek abba a csapdába a céget értékelők, hogy ez alapján az egyetlen adat alapján ítélik meg a cég egészét, vagy hasonlítják össze a sajátjukkal. Hadd mutassak egy példát.
Két cég tulajdonosa csak az árbevétel alapján viszonyította egymáshoz a cégeket.
“A” cég éves árbevétele 5 M Ft.
“B” cég éves árbevétele 10 M Ft.
Ön melyiknek lenne szívesebben a tulajdonosa? Olvassa tovább » ‘Számok, amiket minden cégvezetőnek látnia kell?’ » cikket!
jan 14
Amíg egy kisvállalkozó csak egy dologgal fogalakozik, addig egyszerűen tudja mérni a vállalkozása jövedelmezőségét, hiszen egymás mellé állítja a kibocsátott és a befogadott számláit, a kapott eredményből levonja a fizetendő járulékokat, a saját bérét, kalkulálja a nyeresége után fizetendő adókat, s ha nagyon precíz akar lenni, számításba veszi az általa használt eszközök avulási költségeit is. Általában ilyenkor a fizetendő és befolyó számlák követésével, a kintlévőségek kezelésével sem szokott gond adódni.
De mi történik akkor, ha a vállalkozó újabb dologba fog, és a költségek és bevételek is keveredni kezdenek a fejében? Az aprólékos munkát kedvelő vállalkozó ilyenkor szépen egy táblázatba foglalja a különféle költségeit, mellé írja a fizetési határidőket, esetleg még a tevékenységek alapján is csoportosítja. Azonban tapasztalataim szerint nagyon kevés olyan vállalkozó van, aki a saját vállalkozására ilyen adminisztrációs rendszert alakít ki fokozatosan a cég növekedésével párhuzamosan.
A vállalkozók zömében ilyenkor összeszedik havonta a számláikat, leadják a könyvelőnek, aki rá néhány hétre egy főkönyvi kivonat formájában tájékoztatja a cég vezetőjét a vállalkozás eredményeiről. A könyvelés adatai nagyon fontosak, azonban jóval az után készülnek el, miután a cégvezető döntési helyzetekbe kerül. Mindemellett nem ad választ nagyon sok kérdésre.
S hogy mik is lehetnek ezek a kérdések? Olvassa tovább » ‘Mikor van szükség a kontrollingra?’ » cikket!
jan 05
Avagy miért is hoztam létre ezt a blogot…
Ismerőseim egy része szerint, ha nyilvánosan is megosztom a kontrolling területén szerzett tapasztalatimat, mi több, ötleteket adok a vállalkozások vezetőinek abban, hogyan is valósítsanak meg különféle elszámolásokat, jelentéseket… előbb utóbb nem lesz munkám.
Nos, én ezt nem így látom. Tapasztalataim szerint ma is működtetnek a cégek vezetői kontrolling rendszereket, készítenek kimutatásokat. Esetleg nem így nevezik azokat. Azt is tapasztalom, hogy rengeteg adatot halmoznak fel az egyes terülteken, ám a szűrésükkel, csoportosításukkal, rendszerezésükkel már bajban vannak. Ennek többnyire ugyanaz az oka:
- Az adatokat rögzítő személyek csak a táblázatba (rendszerbe) írásig jutnak
- A vezetőknek nincs idejük az adatok rendszerezésével foglalkozniuk
- Szükségesnek tartják a csoportosított adatokat, de annyi területen kellene összesítéséket készíteni, hogy inkább bele sem fognak
- Remek szakemberek a saját szakmájukban a cégek vezetői – hiszen arra alapozva működtetik a vállalkozást – de a számoktól ódzkodnak
- Nem igazán tudják, hogy a kapott eredményekkel mit mérjenek, mire használják azokat….
Munkám eredménye képen általában a cégek és azon belül a tevékenységek eredményei átláthatóbbá válnak. Sokszor az egyes munkatársak teljesítményei és mérhetővé, értékelhetővé válik. Többe esetben derül fény arra, hogy a régebben “jól menő” üzletág bizony hanyatlásnak indult, vagy a mellékvágányon üzemelő tevékenység – amivel gyakorlatilag senki nem foglalkozik, csak “van” – tartja fenn a céget.
Olvassa tovább » ‘Előszó’ » cikket!
