Kontroller.hu

A különféle termelési elszámolásokról, költségekről a hatékonyságról, és még sok más termeléssel összefüggő dologról sokat fogok még írni.  Most általánosan szeretném bemutatni, melyek azok a költségek, amelyekkel számolnia kell, ha gyártásba fog.

Fontos ugyanis tisztában lennie Önnek azzal, hogy a termék amit forgalmaz, milyen költségeket csipeget fel magára a termelés folyamán.
Érdemes azt is tudnia, hogy melyek azok a tételek, amelyek nagy mértékben befolyásolják a készülő termék költségeit.  Most biztosan arra gondol, hogy a legtöbb, amit egy termékre rákölt, az a felhasznált anyagok értéke.   Ebben lehet, hogy igaza van, de az is lehet, hogy téved.

Sok esetben, főleg, ha bérelt, vagy lízingelt gépen folyik a termelés a gépek egy termékre eső költsége nagyban függ a kihasználtságtól, vagy attól, hogy hány esetben kell a gépet újra beállítani az egyes termékekhez.   S máris nem az alapanyagok, hanem a kihasználtság fogja meghatározni a termékek költségeit.  Hiszen a gép bérleti díját akkor is ki kell fizetni, ha azon nem folyt termelés egyáltalán.   De ugyanezt lehet mondani a munkások bérére, vagy az üzem fenntartási költségeire.

Kérdezheti, miért fontos fillérre pontosan megmondani, menyi is a termék előállítása során keletkező költség.  Nem kell fillérre pontosan tudnia, és nem is lehet fillérre pontosan megmondani azt, de egy ártárgyaláson tisztában kell lennie azzal, hogy mekkora volumen esetében miként alakulnak a költségek, melyek azok a folyamatok a gyártás során, ahol megtakarítást ehet még elérni, és melyek azok, amelyeket már nem lehet tovább csökkenteni.

De lássuk akkor tételesen, miket is kell számba venni, akkor, ha egy termék költségeit pontosan meg szeretnénk állapítani:

Olvassa tovább » ‘Költségek az alapanyagoktól a vevő kosaráig – azaz mibe kerül egy termék előállítása’ » cikket!

Az alábbiakban csak néhány nagyon alapvető mutatószámot szeretnék bemutatni, melyek a főként kereskedelemmel foglalkozó cégek tisztábban látását segítik a mindennapokban és az egyes területek értékelése során.

Mindenképpen nagy hangsúlyt kell fektetni az egyes egyégnyi mérhető dolgokra eső árbevételekre. Ilyenek lehetnek:

• Időszaki árbevétel (lehet heti, havi, negyedéves, éves, de akár nézhetjük havonta is).  Az elemzésekor kiszűrhetőek a szezonalitások, a kisebb-nagyobb tendenciák (pl. kiskereskedelemben jellemzően a hónap vége felé kevesebb a napi forgalom, vagy egyes ágazatokban az év folyamán figyelhető meg állandó változás az árbevételben).  Ezek ismeretébe  könnyebben megy a cég életének megtervezése, az esetleges holt szezonokra való felkészülés.
• Területre eső árbevétel – ez több üzlet terület alapú összehasonlításánál hasznos, azonban érdemes figyelembe venni az egyes terültetek fenntartási költségeit (bérleti díj, beruházás) is.
• Üzletenkénti árbevétel - ez fontos kiinduló adat lehet az egyes üzletek teljesítményeinek mérésekor, azonban hosszú távú következtetéseket ez esetben is csak a mögöttes költségek és ráfordítások valamint marketing szempontból történő elemzések után lehet levonni.
• Termékenként, termékcsoportonkénti árbevétel – a különféle termékeinek összehasonlításakor képet kaphat arról, melyek a “húzó” termékei, és melyek azok, amelyeket hamarosan vagy tovább kell fejlesztenie, vagy pedig újakat kell keresnie helyette. Érdemes az árbevételeket nem csupán abszolút értékükben, hanem a változás arányaiban is vizsgálni.
• Kereskedő árbevétele - ez akkor hasznos adat, ha a cég közvetlenül kereskedők által forgalmazza termékeit.
• Vevő árbevétele - olyan vállalkozások esetében, ahol tételes vevőnyilvántartást vezetnek, érdemes időnként a vásárlók forgalmait összehasonlítani, kiemelni a top vevőket, akikkel egyedi ajánlatokkal akár szorosabbra is fűzhető  a jövedelmező viszony.   (Itt se csak pusztán az árbevétel kerüljön vizsgálatra a vevők elemzésekor)

Az árbevételek vizsgálatán túl többet megtudhat a kereskedelem eredményességéről azonban a fedezeti mutatókkal, fedezeti értékekkel. Olvassa tovább » ‘Kereskedelem – Mit érdemes folyamatosan szem előtt tartani?’ » cikket!

Mottó: Az a tény, hogy a kasszában most sok a pénz,
még jelenti azt, hogy a cég nyereséget is termel!

.

Sokszor hallok olyan mondatokat, amitől a hajam is égnek áll, ráadásul nagy buktatót jelenthetnek ezek a szavak.  Lássuk, mik is ezek:

1. Van pénz a bankszámlánkon és pénztárban is, biztosan jól mennek a dolgok…

“A pénz nem minden” – szokták volt mondani.  S ez így is van.  Hiába roskadozik a pénzár és a bankszámla pénztől, ha azt már előre elköltötték.
Nézzen körül ilyenkor, mennyi számla lapul a fiókok mélyén kifizetetlenül, mekkora összeget kell néhány nap múlva bér, járulék, adó, kamatok és hiteltörlesztés formájában kifizetnie és mennyi a még várható kiadások és bevételek egyenlege.
Ha még ezek után is úgy látszik, hogy tele a kassza, akkor őszintén gratulálok, az Ön vállalkozása tényleg jól működik.

Sokszor látom azonban hogy a számlán lévő szabadnak látszó pénzösszeg megrészegíti a tulajdonosát és rögvest költekezésbe fog.  Olvassa tovább » ‘Tévhitek a cégek nyereségességével kapcsolatban’ » cikket!

Ön mit gondol?  Mit vesz számba akkor, ha megkérdezik, mennyibe kerül Önnek az üzemben dolgozó munkás, vagy a vevőket látogató kereskedő egy órai munkája?

Vegyük példának Pista bácsit, aki egy termelő üzemben dolgozik reggel 7 órától fél 4-ig, heti öt munkanapon, és a munkaszerződés szerinti bére havi bruttó 85.000 Ft.

Általában az alábbi logikával kalkulálják az óradíjat:

85.000 Ft + járulékok (28.475 Ft) + EHO (1.950 Ft) = 115.425 Ft
átlagosan 21,5 nap van egy hónapban, azaz
115.425 / 21,5 / 8 = 671 Ft-ba kerül egy munkaóra.

Kíváncsi lennék Ön hogy számol.  Én a következő dolgokkal kalkulálok még:

Olvassa tovább » ‘Mibe kerül egy munkaóra?’ » cikket!