Költségek az alapanyagoktól a vevő kosaráig – azaz mibe kerül egy termék előállítása

A különféle termelési elszámolásokról, költségekről a hatékonyságról, és még sok más termeléssel összefüggő dologról sokat fogok még írni.  Most általánosan szeretném bemutatni, melyek azok a költségek, amelyekkel számolnia kell, ha gyártásba fog.

Milyen költségeket csipeget fel magára a termelés folyamán.

Fontos ugyanis tisztában lennie Önnek azzal, hogy a termék amit forgalmaz, milyen költségeket csipeget fel magára a termelés folyamán.
Érdemes azt is tudnia, hogy melyek azok a tételek, amelyek nagy mértékben befolyásolják a készülő termék költségeit.  Most biztosan arra gondol, hogy a legtöbb, amit egy termékre rákölt, az a felhasznált anyagok értéke.   Ebben lehet, hogy igaza van, de az is lehet, hogy téved.

Sok esetben, főleg, ha bérelt, vagy lízingelt gépen folyik a termelés a gépek egy termékre eső költsége nagyban függ a kihasználtságtól, vagy attól, hogy hány esetben kell a gépet újra beállítani az egyes termékekhez.   S máris nem az alapanyagok, hanem a kihasználtság fogja meghatározni a termékek költségeit.  Hiszen a gép bérleti díját akkor is ki kell fizetni, ha azon nem folyt termelés egyáltalán.   De ugyanezt lehet mondani a munkások bérére, vagy az üzem fenntartási költségeire.

Kérdezheti, miért fontos fillérre pontosan megmondani, menyi is a termék előállítása során keletkező költség.  Nem kell fillérre pontosan tudnia, és nem is lehet fillérre pontosan megmondani azt, de egy ártárgyaláson tisztában kell lennie azzal, hogy mekkora volumen esetében miként alakulnak a költségek, melyek azok a folyamatok a gyártás során, ahol megtakarítást ehet még elérni, és melyek azok, amelyeket már nem lehet tovább csökkenteni.

Evidensnek tűnő költségek

De lássuk akkor tételesen, miket is kell számba venni, akkor, ha egy termék költségeit pontosan meg szeretnénk állapítani:

• alapanyagok (azok az anyagok, vagy más már elkészül termékek, amelyek a gyártás során felhasználásra kerülnek.)  Az alapanyag-felhasználás többnyire normák, vagy receptúrák alapján kerül elszámolása.
  Például a pék pontosan tudja, hogy 100 kg liszthez mennyi vízre, sóra és élesztőre van szüksége.  Nem minden esetben lehet az egy termékre jutó alapanyagot meghatározni, mert olyan kis mennyiségben van valamelyik alkotórészre szükség, hogy lehetetlen mérni.  De a 150 liternyi krémkeverékhez hozzáadott 5 deka alapanyag értéke akár egy deciliternyi egységre is meghatározgató egyetlen osztással.
• segédanyagok (általában ezek olyan anyagok, ami nem mérhető mennyiségben kerülnek felhasználásra a termékek előállítása során – például a kenőanyag a gépek összeállításakor, vagy olyan rögzítő eszközök, amiket csak egyetlen termék gyártásakor lehet alkalmazni, de az végül nem lesz része a kész terméknek.)  Tapasztalati fogyási adatok alapján kalkulálható, mekkora mennyiség kerül egy-egy termékre felhasználásra, így a költség is számolható.
• csomagolóanyagok (amibe a terméket beleteszik a gyártás végén.) Sokszor csúszik hiba a számításba, amikor elfelejtik a csomagolóanyagba kerülő használati utasítást, az egységes csomagolásra kerülő címkét, a illetve a kartondobozok, raklapok egy termékre eső költségeit számításba venni.  Számoljon csak utána mennyivel is növeli meg a termék költségét a doboz, vagy a raklap költsége!
• gépek költsége (mennyibe is kerül Önnek a gép, amíg egy terméket előállít) Egyszerű a dolga, ha mondjuk egy bérelt nyomtatón nyomtat és a bérleti díjat a nyomtatott oldalak száma alapján fizeti.  Ekkor csupán az egy oldalra eső bérleti díjat és az ugyanarra eső nyomdafestéket kell kalkulálnia (ha még nem kalkulálta bele az utóbbit a segédanyagok költségeibe.) Azonban nehezebb a dolga akkor, ha a gép bérleti vagy lízing díját havonta fizeti vagy saját tulajdonában van.  Ilyen esetben a havi díjat (vagy értékcsökkenést) annyi időre szoktuk általában szétosztani, amennyit a gép átlagosan megy.  Mivel a gépek többnyire nem azonos mennyiségű órát töltenek munkával, érdemes az elmúlt időszakok átlagával dolgozni, s azt negyedévente felülvizsgálni. – a gépköltség kiszámításáról és elszámolásáról még külön is írok majd.
  A gépköltségeknél érdemes figyelembe venni a karbantartás, javítás költségeit és az ezek miatti kieső időket.
• bérköltség (azaz mennyibe kerül Önnek, hogy a gép mellett álló munkások a terméket előállítják) A munkabérek kalkulációjáról egy korábbi cikkemben már írtam, amelyet a “Mibe kerül egy munkaóra?” linkre kattintva akár most is elolvashat.
• selejt – egyetlen termelés sem készít 100%-ban megfelelő termékeket.  A termelés során keletkező selejt előállítása azonban ugyanannyi pénzbe kerül, mint a teljes áru termék gyártása (leszámítva a csomagolóanyagot, ha a termék nem kerül becsomagolásra) A selejtes termékek értékével azonban a gyártás költségei nőnek.  Érdemes figyelni, melyik termékből mennyi selejt keletkezik, s ha a selejt nagysága egy kritikus szintet meghalad, szükséges lehet a termelési folyamat átvizsgálása is.   A selejteket sok esetben olcsóban lehet értékesíteni, ilyenkor a várható bevétellel érdemes a termelési költségeket csökkenteni.
• hulladék – leeső szélek, fölösleges darabok… szinte minden termelés során képződik ilyen anyag.   A hulladékok mértékét is szabályozni kell, s mint ahogyan a selejt esetében is, a túl magas hulladék-értékek esetén érdemes valamilyen gyártási technológiai hiba után kutatni.
• energia – nagy teljesítményű gépek használata, vagy sok vizet, hideget, vagy meleget igénylőgyártási technológiai esetén az energiaköltségekkel mindenképpen számolni kell. Gondoljon csak bele, meddig működhetne gazdaságosan egy pékség, ha nem kalkulálna az elektromos kemence, vagy a dagasztó gépek által fogyasztott áram értékével. Az egy termékre eső energiafelhasználást, ha az nem gépekhez köthető érdemes több havi átlagot figyelembe véve kalkulálni.  (azaz megnézni, mennyi volt az elmúlt 5 hónap energiafelhasználása, s ez alatt mennyi termék került gyártásra)
• szállítási költség (akár az alapanyagoké, akár a félkész, vagy a késztermék raktárba, tárolási helyre szállításáig)

Ezek azok a dolgok, amik a raktárba kerülésig a termék elkészülését nagyon nagy mértékben befolyásolják.   Ezen kívül biztosan vannak olyan technológiák, ahol ezeken kívül is merülnek fel költségek. Ilyen lehet például a gyártás során beszerzendő hivatalos iratok költsége, díja is.

Milyen egyéb költségek adódnak még a cégen belül?

Mielőtt azonban az üzletbe, vagy a végső fogyasztóhoz kerülne, a termékeket általában raktározni, tárolni kell.  Számvitelileg ezek a költségek már nem számolhatóak bele az előállítási költségbe, azonban a bevételeknek erre és még sok minden másra is fedezetet kell(ene) nyújtaniuk.

S hogy milyen költségek felmerülésével kell még számolni?

• amíg a termék nem kerül a vásárlóhoz azokat tárolni, raktározni kell. A hűtést igénylő áruk esetében ez a költség nagyon magasra is rúghat. Ha a cég saját raktárt, logisztikai részleget üzemeltet, akkor kalkulálni kell az ezzel a területtel foglalkozó dolgozók költségeit is.  Van azonban másik lehetőség is, amikor a cég külső vállalkozást bíz meg az áruk tárolásával, kiszállításával egyedi megállapodások alapján. Ilyenkor egyszerűbb a költségek kalkulálása.
• a termelés irányításával, szervezésével foglalkozó vezetőkről eddig még nem esett szó, pedig nélkülük valószínűleg kevésbé gördülékenyen menne a gyártás.  Az ő béreikkel, juttatásaikkal, az általuk használt eszközök költségeivel is számolni kell akkor, amikor a közvetett költségeket kalkuláljuk.
• a termelés fejlesztése, újabb termékek kialakítása érdekében gondoskodni kell a termékfejlesztésről, annak költségeiről is.
• többnyire a gyártó cégeknek is gondoskodniuk kell az általuk termelt áruk marketingjéről, de ha nem is termékek közvetlen reklámozásáról, de a vállalkozás saját imagének építéséről, ami szintén növeli a költségeket.
• a megtermelt árut értékesítő kollegák bérei, eszközei és jutalékai szintén csökkentik a termék által képzett nyereséget, de ez a költségcsoport inkább csak közvetetten érinti magát a terméket és nem kell feltétlenül a termék értéke alapján felosztani azt.
• természetesen egyetlen vállalkozás sincs meg adminisztráció nélkül.  Van, ahol mindezt egyetlen  ügyfélszolgálatos, vagy irodavezető végzi és a könyvelő külső vállalkozóként működik csak közre a cég életében, de nagyobb cégek esetében ezek a funkciók már a cégen belül is külön munkatársakat igényelnek.
• nem esett még szó cég fenntartási költségeiről, valamint a vezetők jövedelméről, juttatásairól sem.  (ezt nem kell magába a termék költségébe kalkulálni, de nem árt tudni, mekkora arányt képviselnek az árbevételhez képest, azaz mekkora az a  minimális árrés-szint ami mindezekre fedezetet nyújt)
• amiről még szintén nem esett szó: adók, kamatok… és minden vállalkozás esetében előkerülhet még olyan költség, vagy ráfordítás, ami jellemző a cégre.

Ezeknek a költségeknek a kalkulációja nagyon fontos, hiszen a termelés elindítása előtt már tisztában kell lenni azzal, hogy a legyártott termékek várható árbevétele fedezetet nyújt e cég költségeire, és mekkora nyereséget produkál majd.

A költségek arányainak vizsgálata nem csupán a termelés elkezdése előtt fontos, hanem időről időre át kell tekinteni, hogyan változnak meg ezek az arányok a cégen belül.  Ezzel még idejében kiszűrhetőek a veszteséges termékek, még azelőtt, hogy nagyobb veszteségeket okoznának a cégnek.  Az arányok monitorozására számos mutató áll még rendelkezésre, melyekről később írok.

(Számviteli és kontrolling szempontból az önköltségbe számító tételek eltérhetnek egymástól, ezeket a cégeknek a önköltség-számítási szabályzatukban le kell írniuk.)

Mezőné Implom Eszter
kontroller