Kereskedelem – Mit érdemes folyamatosan szem előtt tartani?

Az alábbiakban csak néhány nagyon alapvető mutatószámot szeretnék bemutatni, melyek a főként kereskedelemmel foglalkozó cégek tisztábban látását segítik a mindennapokban és az egyes területek értékelése során.

Mindenképpen nagy hangsúlyt kell fektetni
az egyes egyégnyi mérhető dolgokra eső árbevételekre.

A bevétel

Mindenképpen nagy hangsúlyt kell fektetni az egyes egyégnyi mérhető dolgokra eső árbevételekre. Ilyenek lehetnek:

• Időszaki árbevétel (lehet heti, havi, negyedéves, éves, de akár nézhetjük havonta is).  Az elemzésekor kiszűrhetőek a szezonalitások, a kisebb-nagyobb tendenciák (pl. kiskereskedelemben jellemzően a hónap vége felé kevesebb a napi forgalom, vagy egyes ágazatokban az év folyamán figyelhető meg állandó változás az árbevételben).  Ezek ismeretébe  könnyebben megy a cég életének megtervezése, az esetleges holt szezonokra való felkészülés.
• Területre eső árbevétel – ez több üzlet terület alapú összehasonlításánál hasznos, azonban érdemes figyelembe venni az egyes terültetek fenntartási költségeit (bérleti díj, beruházás) is.
• Üzletenkénti árbevétel – ez fontos kiinduló adat lehet az egyes üzletek teljesítményeinek mérésekor, azonban hosszú távú következtetéseket ez esetben is csak a mögöttes költségek és ráfordítások valamint marketing szempontból történő elemzések után lehet levonni.
• Termékenként, termékcsoportonkénti árbevétel – a különféle termékeinek összehasonlításakor képet kaphat arról, melyek a “húzó” termékei, és melyek azok, amelyeket hamarosan vagy tovább kell fejlesztenie, vagy pedig újakat kell keresnie helyette. Érdemes az árbevételeket nem csupán abszolút értékükben, hanem a változás arányaiban is vizsgálni.
• Kereskedő árbevétele – ez akkor hasznos adat, ha a cég közvetlenül kereskedők által forgalmazza termékeit.
• Vevő árbevétele – olyan vállalkozások esetében, ahol tételes vevőnyilvántartást vezetnek, érdemes időnként a vásárlók forgalmait összehasonlítani, kiemelni a top vevőket, akikkel egyedi ajánlatokkal akár szorosabbra is fűzhető  a jövedelmező viszony.   (Itt se csak pusztán az árbevétel kerüljön vizsgálatra a vevők elemzésekor)

A fedezet

Az árbevételek vizsgálatán túl többet megtudhat a kereskedelem eredményességéről azonban a fedezeti mutatókkal, fedezeti értékekkel.

Az összes fentebb felsorolt kategóriára érdemes kiterjeszteni a fedezet-vizsgálatot is, azaz megnézni, hogy az árbevételből mekkora rész marad meg a beszerzési, előállítási és üzletbe szállítási költségek után.  Érdemes azt vizsgálni a fedezet (vagy árrés) tömegében – azaz teljes értékében – és annak az árbevételhez viszonyított arányában (%) is.   Ezek az adatok már sokkal informatívabbak, mint a puszta árbevétel-tömegek.

Érdemes tehát megnézni, mekkora a fedezet és a fedezet %:

• a teljes vállalkozás árbevételét tekintve időszakonként
• az egyes kereskedelmi üzletek területeihez viszonyítva – elképzelhető, hogy egy kisebb üzlet bár arányosan nagyobb árbevételt generál négyzetméterenként, azt kisebb árréssel teszi, így a területre eső fedezet is alacsonyabb lesz
• az egyes üzletekre nézve
• az egyes kereskedők árbevételei után
• az egyes vevők által megkapott számlákon,
• és az egyes termékeken, termékcsoportokon.

Minden egyes tételnél tapasztalhatóak meglepetések az elemzés első alkalmazásakor.  Próbálja csak ki, ha eddig még nem tette!

S hogy miért fontos ezekkel az adatokkal tisztában lennie?  Azért, hogy képes legyen nem csupán szubjektív alapon értékelni, vagy megítélni egy egy termékét, üzletét, vagy kereskedőjét.  Hiszen hiába hozza egyik kereskedője minden hónapban a tervezett árbevétel 150%-át, ha azon a cég egyetlen fillért sem keres.

A készlet és a készlet forgási sebessége

A kereskedelemben nagyon fontos mutató, és jó, ha Ön is tisztában van a cégében lévő termékek forgási sebességével.

A forgási sebesség fordulatokban jelzi azt, hogy a termék (vagy termékcsoport) egy év alatt hányszor fordul meg.  A megfelelő értéke kereskedelmi területenként változó, azonban általános elv, hogy minél nagyobb, annál jobb.

A forgási sebesség értékét megkapjuk az árbevétel és az átlagos készletérték hányadosaként (árbevétel / átlagos készletérték).

A kisebb és nagyobb fordulatú termékek összehasonlításakor érdemes azonban figyelembe venni a termékek értékesítéskor keletkező fedezetet is.  Lehetséges, hogy egy termék évente csupán 6 alkalommal fordul meg, de fedezete 25%, míg a 12 alkalommal forgó termék esetében csupán 5 % fedezet érhető el.  ilyenkor bár a forgási sebesség a második termék esetén kedvezőbb, mégis a lassabban forgó generál arányosan több fedezetet egy év alatt.

Elfekvő áruk

A nagyobb raktárkészletet, vagy tételes készletnyilvántartást vezető cégeknél automatikusan mérhető az elfekvő készletek értéke is.  Ennek a listának véleményem szerint mindig a kereskedők keze (számítógépe) ügyében kellene, hogy legyen, hiszen a készleten ragadt áruk hosszú távú raktározása az esetek túlnyomó részében nem gazdaságos.
Érdemes időszakonként az elfekvő, nem mozgó tételek listáját áttekinteni, valamilyen akció keretében azokon túladni még akkor is, ha a cégátlag tekintetében rontja az időszaki nyereséget.

Érdemes időszakonként az elfekvő, készleteket áttekinteni,
valamilyen akció keretében azokon túladni még akkor is,
ha a cégátlag tekintetében rontja az időszaki nyereséget.

Gazdaságosabb ugyanis kisebb árréssel értékesíteni a készleten lévő termékeket, mint idővel leselejtezni az elavulásuk, használhatatlanságuk miatt, az addig felmerült raktározási – megsemmisítési – költségekről nem is beszélve.

Mezőné Implom Eszter
kontroller