Számok, amiket minden cégvezetőnek látnia kell?

Bár minden cég működésében és elvárásaiban is különbözik egymástól, mégis vannak olyan adatok, mutatószámok, amelyet minden vállalkozás életében használni kellene. Róluk szólok most egy kicsit bővebben.

Az első kérdés, amit többnyire a vállalkozás vezetőjének szegeznek, az a következő:

“Mekkora az Ön cégének az éves árbevétele?”

Azonban sokszor esnek abba a csapdába a céget értékelők, hogy ez alapján az egyetlen adat alapján ítélik meg a cég egészét, vagy hasonlítják össze a sajátjukkal.  Hadd mutassak egy példát.

Két cég tulajdonosa csak az árbevétel alapján viszonyította egymáshoz a cégeket.

“A” cég éves árbevétele 5 M Ft.

“B” cég éves árbevétele 10 M Ft.

Ön melyiknek lenne szívesebben a tulajdonosa? 

Szinte biztos vagyok abban, hogy a másodikat választotta. Azonban a két cég további vizsgálatakor kiderült, hogy míg az első cég esetében a közvetlen költségek 4,1 M Ft, addig a második esetében 9 M Ft.

Most gondolhatja azt, hogy az árbevétel duplája, a költségek sem sokkal több, mint a kétszerese, még mindig az mások cég a jobbik eredményesség tekintetében. Ráadásul a két szám különbsége is ezt mutatja.

“A” cég: 5 M – 4,1 M = 0,9 M Ft

“B” cég: 10M – 9 M = 1 M Ft

Ilyenkor azonban érdemes megnézni azt is, hogy mekkora az árrés és az árbevétel hányadosa.

“A” cég: 0,9 M / 5 M = 18 %

“B” cég: 1 M / 10 M =10 %

A fenti két mutató alapján már kicsit el kell gondolkozni. Hiszen bár kevesebb az első cég árbevétele, jóval nagyobb árrésszázalékkal tudja a termékeit vagy a szolgáltatását értékesíteni.

Ha a két cégvezető a beszélgetésében eddig eljut, valószínű a “B” cég kerül ki “győztese”, hiszen bár nem dolgozik olyan jó arányokkal, mégis magasabb az általa elért árrés-tömeg értéke.

Javaslom azonban vizsgáljuk meg azt is, mennyit költ a két cég egyéb dolgokra.  ilyen lehet az adminisztráció fenntartása, a cég életének a finanszírozása, a logisztikai és pénzügyi költségek, s most az egyszerűbb számolás érdekében ide sorolom az értékcsökkenést és az adókat is.

“A” cég az árbevétele 10 %-át költi el a közvetett költségekre.

“B” cég az árbevétele 9%-át költi el erre a célra.

Most biztosan azt gondolja, hogy rendben is van, jobban gazdálkodik a “B” cég, hiszen kevesebbet költ.  No de hogyan néz ki mindez akkor, ha az arányokat átváltjuk számokká:

“A” cég esetében: 0,9 M – 0,5 M = 0,4 M Ft (8% – árbevétel-arányos adózott nyereség)

“B” cég esetében: 1 M – 0,9 M = 0,1 M Ft (1% – árbevétel-arányos adózott nyereség)

Nos, most melyik céget választaná?

A példának a megfogalmazása nem véletlenül alakult így.  Arra szerettem volna rávilágítani mindenek előtt, hogy egy vállalkozás egyetlen adatából semmi esetre se ítéljük meg azt, vagy hasonlítsuk össze a sajátunkkal.
A példa másik tanulsága pedig, hogy van, amikor a számok abszolút értéke, és van amikor a számok aránya (%) ad jobb képet a vállalkozás tevékenységéről.

egy vállalkozás egyetlen adatából semmi esetre se ítéljük meg azt

Cégek, vagy tevékenységek összehasonlítására a legjobb módszer az adatok táblázatba foglalása. Gondolom Ön is elgondolkozott azon a fenti példa olvasásakor, hogy éppen melyik is az aktuális adat, amit néznie kell.
Íme azonban táblázatba foglalva, aminek alapján azonnal sokkal érthetőbbek lesznek az adatok is:

.

Az árbevétel nagysága, a fedezet abszolút százalékos értéke, a közvetett költségek aránya, valamint az eredmény nagysága és árbevételhez viszonyított aránya azok az első adatok, amikkel egy vállalkozás vezetőjének tisztában kell lennie.

S bár ezek mind egy kontrolling rendszer része képen is elemezhetőek, kimutathatóak nem csupán egy évre, hanem hónapokra, tevékenységekre, projektekre vagy akár egyes különálló üzletekre, termékcsoportokra is, nem gondolom azt, hogy bonyolult számítások lennének.

Az adatok értelmezésekor azonban szem előtt kell tartani a már korábban is említett szabályt, hogy egyetlen adat önmagában nem értelmezhető.   De erről egy másik bejegyzésben olvashatnak.

Mezőné Implom Eszter
kontroller