Számok, amit minden vezetőnek látnia kell(ene) – 2.

Az előző hasonló című bejegyzésemben a vállalkozások eredményességét firtató alap-mutatókat írtam le. Ebben a részben azonban más, – inkább pénzügyi – szemszögből mutatom be, mik is azok a lényeges elemek, amelyek sz Ön vállalkozásának a likviditását befolyásolják.

Hiába ugyanis a hatalmas fedezetet és eredményt hozó üzletág, ha a finanszírozásába belerokkan a cég.

Hiába ugyanis a hatalmas fedezetet és eredményt hozó üzletág,
ha a finanszírozásába belerokkan a cég.

Az alábbi mutatószámok segítségével képet kaphatunk a cég fizetőképességéről.
A likviditást mérő mutatószámoknak vannak általánosan elfogadott értékeik, amelyek a jó működést jelzik, azonban lehetnek olyan iparágak, vagy cégfejlődési fázisok, ahol ezek az értékek akkor is megfelelőek, ha éppen nincsenek az optimálisnak kijelölt sávban.

Három egymástól eltérő, de ugyanazon az alapon nyugvó mutatót mutatok be az alábbiakban, nem abban a sorrendben, amelyen egy átlagos leírásban szerepelni szoktak.

A kisvállalkozások életének egyik legmeghatározóbb pénzügyi mutatója ugyanis véleményem szerint a likviditási gyorsráta.

Ez a mutatószám a vállalkozás rövid távú fizetőképességét méri.

A nevében szereplő “gyors” jelzőt nem a kiszámításának idejéről kapta, hanem az arányszámban szereplő eszközök készpénzzé váltásának idejéről.
Az arányszám megmutatja azt, hogy a cég hamarosan lejáró kötelezettségeire milyen arányban nyújtanak fedezetet a gyorsan készpénzzé tehető eszközök.

Likviditási gyorsráta = (Forgóeszközök – Készletek) / Rövid lejáratú kötelezettségek

másképpen:

Likviditási gyorsráta = (Pénzeszközök + Vevőkövetelése + rövid lejáratú értékpapírok) / (Rövid lejáratú kölcsönök és hitelek + Szállítói tartozások + Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (pl. bér, járulékok, adók) )

Optimális az értéke ha az arány eléri, vagy meghaladj az 1-et.

A reális kép kialakításánál figyelembe kell venni, hogy azon vevőállományt, amelyik várhatóan nem lesz sem fizetőképes, sem behajtható, ne vegyük figyelembe a vevőállomány meghatározásakor.

.

A második nagyon fontos arányszám a vállalkozások likviditását vizsgálva a likviditási mutató, ami szintén a rövid távú fizetőképességet vizsgálja, de a fizetésre felhasználható eszközök közé a készleteket is besorolja.

Likviditási mutató = Forgóeszközök / Rövid  lejáratú kötelezettségek

Optimális értéke 1,8 körül megfelelő. (1 alatt a vállalkozás fizetőképtelen.)

.

A harmadik mutatószám a másodikból ered. A különbség mindössze annyi, hogy nem a két érték arányát, hanem a különbségét vizsgálja.  Ez a szám pedig a nettó működő tőke.

Nettó működő tőke = Forgóeszközök – Rövid lejáratú kötelezettségek

A vállalkozás akkor tudja rövid távon finanszírozni a kiadásait, ha ennek az értéke pozitív.   Nagyon sok újonnan induló vállalkozás bukásában oka a tőkehiány.  Még a jó termékkel és marketinggel rendelkező vállalkozásoknak is szüksége van tőkére, leginkább a termelésre, vagy berendezés-igényű szolgáltatásokra alapozó társaságoknál.

.

Bonusz :

Amíg a bejegyzést írtam, még két egymást kiegészítő mutató jutott az eszembe, ami hasznos lehet egy vállalkozás megítélésekor.  Az első az átlagos beszedési idő értéke.

Az átlagos beszedési idő értéke azt fejezi ki napokban mérve, hogy a vállalkozás mennyi idő alatt tudja a követelésit pénzzé tenni. Másként fogalmazva, a vevők átlagosan hány nap alatt fizetik ki a számláikat.
Természetesen a vállalkozó számára a rövid beszedési idő a jó, hiszen ez azt jelenti, hogy nem, vagy csak nagyon rövid ideig kell a hiteleznie a vásárlóinak.

Átlagos beszedési idő = Vevőállomány átlagos értéke / Nettó árbevétel

A beszedési időt sok tényező befolyásolhatja, de leginkább a vevőkkel kialkudott fizetési határidőkön múlik.  Természetesen a megállapodásban rögzített fizetési határidő függ a piacon általánosan elfogadott feltételektől, a partnerek viszonyától, és véleményem szerint függenie kellene az előzőleg megtapasztalt vevői fizetési fegyelemtől is (azaz előzőleg kiegyenlítette-e a számláit a megfelelő időre).

.

Tulajdonképpen ugyanezt az értéket hivatott mérni, csak a pénzáramlás másik oldaláról az átlagos fizetési idő mutatója.

Az átlagos fizetési idő azt mutatja meg napokban, hogy a vállalkozás költségeire elköltött összeget a szállítói mennyi ideig finanszírozzák.
Ellentétben az előző mutató értékeivel, a vállalkozó számára ez esetben a hosszú fizetési idő a jó, hiszen ekkor hosszabb ideig finanszírozza más a cég költségeit.

Átlagos fizetési idő = Szállítóállomány átlagos értéke / Anyagjellegű ráfordítások

A vevőkre vonatkozó mutatókhoz hasonlóan ezt a mutatót is a kialkudott és betartott határidők befolyásolják leginkább.  Tapasztalataim szerint a következetesen betartott határidők nagyban befolyásolják a következő tárgyalás alkalmával a fizetési határidők növelésének esélyeit.

Mezőné Implom Eszter
kontroller